Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Téka sztorik

Totya és Teca II. rész

2011. május 23. - tekasztorik.blog.hu

Na elérkezett a nagy nap, annak is az esti órája. Totya megbeszélte a Flipperes Sanyival, hogy nyolckor találkoznak a nonsztop előtt, mindenki hoz magával 1, azaz 1 darab sporttáskát. Pityu délután elmagyarázta a részleteket, álcaruhát nem tudott szerválni, ezért a pultos Csöcsös Csilla gyerekeinek, farsangról megmaradt álarcai maradtak végső megoldásként, egy Hófehérke és egy Szkubidú, vékony, színes, műanyag vackok, de hát ez van, senkit nem érdekel.

Totya köpött egy hegyeset a villamos sínekre, 8 óra 1 perc volt, utált várni. Végre feltűnt a horizonton Sanyi sziluettje.

-Késtél, köcsög!

-Te miről beszélsz, 8 óra van, faszom! Na mi a cím?

-Gyere utánam, Pityu elrendezett már mindent. Fel kell menni, van nálam pajszer, fogó, fúró, minden cucc, ami kell. Riasztó, kamera nincs, csak kusshadni kell, mert egy rakás nyugger lakik körben, azok meg feszt sasolnak, azt hiszik, a barátok közt zajlik a gangon állandóan. bemegyünk, felmarkolunk mindent, amit csak lehet és utána izsgyiri.

-Nem hangzik valami nehéznek.

 

Miután ezt így felettébb bölcsen és akadémikus szinten megtárgyalták, elszívtak még egy-egy cigit, fejükre húzták a gyerek álarcokat-kicsit szorított is- aztán elindultak felfelé. Körfolyosón nyugalom volt, némi pörkölt illat meg tévé műsor háttérzaj, elérkeztek a megadott ajtóhoz. Letették a táskákat, elővették a céleszközöket és elkezdték basztatni a zárat. Sanyi hesszölt, Totyta dolgozott. Aztán cseréltek. Ez ment 15 percig, majd Totya halk, visszafojtott káromkodásba kezdett:

-Devla egye ki a lelkét basszameg, hát ez meg mi az annya picsájáért nem mozdul meg? Ilyen zárat a faszom nem látott még, hogy verné telibe a rohadás!

-Hagyd majd én-lökte arrébb Sanyi-látom hol kell bizerálni, add a kézi fúrót má na!

 

45 perc reménytelen kínlódás után arra jutottak, hogy tokostúl kéne kikapni a nyílás zárót, úgyhogy elkezdtek csendben vésni, vésegetni, közben 37 élő és holt nyelven káromkodtak egyszerre.

 

Hajnali kettőre már úgy festett, elkészülnek, mikor is lépteket hallottak BELÜLRŐL.

Megállt bennük a pulzus, hirtelen megnyerték a szobrocskáim szobrocskáim kezdetű gyermekjáték képzelt idei versenyét, úgy megmerevedtek, mint akikbe görcs állt.

A léptek az ajtóhoz közeledtek, majd az események a tetőpontjukra hágtak és kinyílt az ajtó. Totya agyán először az a gondolat villant át, hogy "basszameg, kifelé nyílik, nem is volt bezárva, mi meg itt cidárézunk 6 órája, hogy az isten vágná hanyatt!", második gondolatra nem volt ideje, mert ott állt előttük egy pap.

Ezt onnan lehetett tudni, hogy egyrészt látszott a ruháján, másrészt döbbenten, ámde higgadtan bámult a 2 álarcos fazonra.

A velőtrázó csendet Sanyi törte meg.

-Őőőőőőőőő hát izé, jó estét...mi a... villanyszerelők vagyunk...

Totya ezen a ponton megrogyott kissé, csökött agyával még neki sem volt nehéz megérteni, hogy hajnali kettőkor, Szkubidú álarcban, kezükben vésővel, fúróval, pajszerral ez a verzió nem igazán hiteles.

-Dícsértessék!-szólt a pap.-Megkérdezhetném az urakat, hogy mégis mit csinálnak itt?

-Hát őőőőő mi tulajdonképpen...betlehemesek vagyunk....igen...-próbálta menteni a szitut Totya.-mi vagyunk...az ELMŰ betlehemes alosztályának az éjszakai kommandós alegysége...tudja...mi a Valdiznis betlehemesek vagyunk...nem találtuk a kéményt, ezért próbáltunk bejönni és ajándékot elrejteni önöknél...hoztunk fúrót, kalapácsot meg vésőt is ajándékba, van itt egy aksis Bosch kézifúró is, az extra ajándék...

-Uraim-folytatta higgadtan a pap-kérem fáradjanak be, igyanak meg egy csésze kávét és várják meg, míg kihívom a rend szigorú őreit.

 

Na ettől begorombult Pityu, elege volt már a sittből, nem akart megint visszamenni, úgyhogy hirtelen felindulásból rávágta a papra az ajtót és rohanni kezdtek. Még a folyosó végéig sem értek el, mikor óriási zajra lettek figyelmesek. A nehéz tölgyfa ajtó tokostul, vakolatostul borult rá a papra, teljesen és tökéletesen temetve ezzel maga alá isten egyszerű szolgáját. Egymásra néztek a tipikus "hűbazmeg most miafaszvan" tekintettel és visszasiettek megnézni, nehogy emberölés vádjává duzzadjon a betöréses rablás.

 Leszedték a mókusról a 100 kilós ajtót, csóri meg ott hevert alatta, dőlt a fejéből a vér. A puffanásra persze az összes szomszéd kijött és kiváncsian nézték a két álarcos jómadarat, akik épp majd be szartak félelmükben.

 

Miközben a srácok a "megélhetési bűnözés" cselszövevényes ösvényein tévelyegtek, addig Teca holt fáradtan álldogált valahol a József körút sarkánál és unottan cigarettázott kebelbarátnőjével, Arankával.

Mindkettejükön ugyanolyan rikító pink műköröm volt,a 100 forintosban vették 250 forintért, egy szettben 10 darab volt, az ő gacsos kezükön már csak úgy 7-8darab, hozzá kopott réz bizsuk és hatalmas kamu gyöngy nyaklánc.

Aranka már tavaly túllépte a mázsát, Tecát sem kínozta az anorexia, jó nagy darab helyi macák voltak, vérpittbullok, ótvar nagy pofával, közönséges stílussal.

-Hallod?-kezdte Teca-te is azzal az ujjaddal fikázol, amelyiken nincs köröm?

-Jaja-vágta rá Aranka-de néha, amikor van egy-egy ilyen beszáradt geci az orromban, akkor jobb a köröm, jobban ki lehet piszkálni, nem?

-Jaja-bólogatott Teca-ki lehet csippenteni, ja. Hallod? Mi van a Márkóval? Nem ma kéne erre jönnie?

-Milyen Márkó?

-Milyen Márkó milyen Márkó, a mercis Márkó baszod! Páros héten komplettet kér, páratlanon meg szaxit gumival. A görbefaszú Márkó, na!

-Jaaa, tudom! Hát az teherbe verte a Marit, képzeld el! Legalábbis a Mari ezt mondja, de mivel a Márkónak Koton Márkó a beceneve ezért senki nem hiszi el neki!

-Én nem tudom mit gumizik az állandóan! Mit hisz ez? hogy nem fürdünk? Minden héten megmosom magam alul. Hideg vízben, és? Miért, ki a faszomnál van itt melegvíz, mi? Mit hisze ez? Ki bírja manapság azt megfizetni mi?

-Persze hagggyad már a süket dumáját a görbefaszúnak! Olyan büdös mint egy tripperes dögkeselyű! Le is szarom, de hajnali fél 3, úgy tarkónbasz minket a Frici, ha nem lesz legalább még 2 fuvarunk, hogy baszhatjuk meg magunkat anyukám!

-Én már álltam itt eleget, fáradt vagyok, reggel jön Cilike is, valami agyas versenye lesz, előtte haza szalad adni egy puszit, egyem a szivit neki, szóval nekem má elég volt mára na.

-Na gyere, intsünk le valami verebet, partiba basszuk huszezerért oszt csá, mehetünk.

-Na jó, de aztán már tényleg elé volt, húzzunk el innen a véres redvába.

 

És ekkor egy nem kis csattanással összetalálkozott a Márkó rozsdás, szuvas, dinnyés mercije egy laza 120 millás Mazerattival. Repült a plexi, a műanyag szanaszét, Teca meg jobbnak látta, ha rágyújt, mert érezte, hosszú lesz ez az éjszaka.

 

komment

Kommentek