Téka sztorik

Villanyszerelő Pisti és az álmodozások kora.

2011. október 24. - tekasztorik.blog.hu

 

Villanyszerelő Pisti-szerintem Amperes István néven lett anyakönyvezve csak titkolja- olyan 40 év körüli. Elöl-oldalt fogatlan, dundi kis zsírpamacs, enyhe szabolcsi akcentus meg Éva vermut szag terjeng belőle, de tiszta szívű és végtelenül kedves, tehát nem azért szeretjük, mert letette a nagydoktorit a 20. századi német egzisztencialista filozófusok poszt-platoni újraértelmezett ideatanjából...

 

Amikor elég magas a lottó főnyeremény, akkor interjút szoktam készíteni a tagokkal, ki-mire költené a hatalmas zsetont.

Nos, megkérdeztem Pistit is, miközben egy 3in1 kávéval próbáltam kivuduzni belőle az alkoholszagot.

-Pistikém drága, te mire költenéd a lottó főnyereményt?

Üres kis gomb szemei a messzi távol végtelen horizontjait kezdték fürkészni, elméjének rozsdás fogaskerekei pedig lassú és fájdalmas csikorgással próbáltak megküzdeni a felettébb bonyolult kérdéssel. Majd azt mondta.

-Hát tudod, én azé' meghúznám a Kétiperrit.

Nos, nem lőtt olyan messze az elképzeléseimtől, én Audira vagy medencés házra gondoltam volna, mármint hogy azt fogja mondani, de szerepelt a feltételezhető válaszok között pár szőke nagymellű is, mondjuk Kétiperri pont nem ilyen, de muff és kész.

-Na, mesélj Pistikém, hogy képzeled.

-Hát idefigyelj-teszi le a bögrét a pultra, látszik, hogy nagyon koncentrál, ráncolja homlokát, megköszörüli torkát és mélyen a szemembe néz. -Én a Kétiperrit tudod hol tenném magamévá? Egy nagyüzemi konyhán.

(Nabazmeg, erre valóban nem számítottam.)

 

-Kérlekalássan,-folytatja- elmondom miért. Mert ha az embernek van egy Kétiperrije, akkor ugyebár azt sok embernek meg akarja mutatni kérlekalássan. Egy üzemi konyhán pedig azé elég sokan vannak. Szóval fognám a Kétiperrit, nem lenne rajta más, csak egy kis pecsétes, pörkűttszaftos kötényke, felültetném arra a fémes pultra, tudod, ahol vágják a répát meg minden, félrelibbenteném a kis kötényét és adnék neki. Node nem akárhogy! Nem ám! Extrémül látnám el a Kétiperrit kérlekalássan há mer mégis csak ilyen amerikás celeb érted. Kinyúlnék oda oldalra, leakasztanék egy ilyen nagyipari tésztaszűrőt kérlekszépen és azt belenyomnám az arcába és arra kötelezném, hogy sikítson a lyukakon keresztül és közben énekelje a Lászt frájdéj nájtot. Namármost, miközben ezt csinálná, fognék két ilyen konyhásnénis merőkanalat és beleraknám abba az ő kebleit és masszíroznám, hát neki is legyen má jó, nem vagyok én olyan önző csávó, he!

 

-te Pisti, én igazán nem akarlak visszazökkenteni a valóságba, de nem lehet, hogy a homloklebenyedet megbaszta valami kóbor áram?

-jaj várjál már még nincs vége! Vannak ezek az 50 literes lábasok, tudod, na egy olyannak levenném a forró fedelét és azzal nyomkodnám a kis fenekét 2 oldalt és akkor már nagyon el lenne kényeztetve, a sok ember meg csak nézné, miket tud ez a Pisti, hát ez aztán az extrém szex, csak ámulnának még a főzés is leállna, no, aztán, hogy még jobb legyen a hangulat, bedugnám a Kétiperri kezeit a húsdarálóba és ráförmednék, hogy énekeljen hangosabban vagy körömpörköltet eszik ma a józsefvárosi kettes számú gyermekotthon! Aztán mikor neki is jó volt meg nekem is, akkor letépném róla a kis mocskos köténykéjét és megparancsolnám neki, hogy egy halom dagasztott tésztába fúrjon bele egy sodrófát és azon pörögjön, mi meg körbeállnánk és tapsolnánk. Aztán elővennék egy kazettás magnót és betennék egy eredeti Kétiperri kazettát és ő meg plébekelne tudod, aztán leültetném a konyhai pultra az összes konyhás-meg kézilányt meg a sor végére a Kétiperrit és mindenkit nagyon boldoggá tennék, a srácok meg biztatnának, hogy Ez az Pisti, már csak 8 nő van hátra, hát nem hiába vagy te a villanyos Pisti, áll a fázisceruzád mint a franciakulcs, ez az Pistikém! Na és amikor vége ennek az egésznek akkor elvinném a Kétiperrit a Népstadionba mert közben hogy meséltem rájöttem, hogy oda több ember fér el, mint az üzemi konyhába és akkor elvinném oda és ott lenne százezer ember és akkor ott a színpadon boldoggá tenném őtet is meg az összes háttértáncosát meg a koreográfusokat meg mindenkit.

Na? Mit szólsz?

 

 

Én is összeráncoltam a homlokomat majd angol hidegvérrel és teljesen merev arccal azt feleltem neki:

 

-Pistikém, azt hiszem neked komoly problémáid vannak az intimitással.

 

Lebiggyesztette a száját, feladta a lottó szelvényét majd távozott.

 

 

komment komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek