Téka sztorik

VV Viki és a Valóság

2011. október 29. - tekasztorik.blog.hu

Elmondom, hogyan képzelem el az életemet.

 

Felkelek délelőtt mondjuk 11-kor, ásítok egy hatalmasat a selyem hálóingemben, csettintek kettőt, bejön a masszőr. 80 percen keresztül dögönyöz, én nyögök mint állat, utána felkelek, lesétálok az ebédlőbe, facsarok pár narancsot, a szakácsom elém tesz pár pirítóst és salátát. Ezután kimegyek a medencéhez, úszom pár hosszt, majd visszasétálok a kastélyomba. Lefürdöm a fürdő teremben a márvány-arany kádamban, jázmin és rózsaillattal, majd megérkezik a szeretőm, elvégzi (rajtam) a dolgát és távozik. Ezután edzőterem, majd munkamegbeszélés, írás, alkotás, agyalás, ebéd valamelyik proccos étteremben. Kora este átjönnek a barátaim, kibontunk pár üveg méregdrága bort, beszélgetünk hajnalig, majd egy óvatlan pillanatban belecsempészek mindegyikük táskájába egy borítékot, benne nem kevés készpénzzel, meg minden egyébbel, amire szükségük van.

 

Aztán álomra hajtom boldog gondolatokkal teli fejemet, hiszen minden a legnagyobb rendben van és megtaláltam a helyem a világban.

 

A valóság:

Reggel 9 óra 5kor fater úgy basz tarkón, hogy valóban nyögök, rámordít, hogy ELKÉSEL BAZMEG!!!, kibújok a közel 100 kilómmal, szőrös lábammal, hajhabos büdös szutyerák sérómmal és likas nagyibugyimmal az ágyból, amiből kiállnak a rugók. Lesétálok a fürdőbe, megmosom a fogaimat, közben fater anyázik, hogy takarodjak már wc-re mert be fog fosni és mindjárt jön a fényező Csabi a ház elé, hogy rogyassza rám az isten az eget, a faszért most kell láb alatt lennem, húzzak már el itthonról a halál véreres faszába!

Lógó cipőfűzővel és egy fél szelet romlott párizsival a számban elindulok a tékába, háromszor zakózok el a lépcsőházban, az utcán belelépek minden egyes kutyaszarba, edzőterem és úszás helyett futok egy kicsit mert késében vagyok,  aztán kora délután bejönnek a barátaim és megkérdezik, hogy van-e kölcsön 500 forintom péntekig mert nincs pénzük kenyérre, persze nekem sincs, de adok, mert úgyis lesz valahogy.  Este bezárom a boltot és úgy fekszem le aludni, hogy széjjelbasz az ideg meg a depresszió és másnap ugyanígy ébredek.

 

 

 

...de még mindig tudok nevetni!!

 

 

 

komment komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek