Téka sztorik

Dezső, a hobbit és az Oscar díj

2012. január 21. - tekasztorik.blog.hu

(Az eset valóban megtörtént, csak szólok, mielőtt jönnének a levelek...)

Naszóval.

Dezső barátom (a postás) becsajozott.


Pontosítok: a régi muffot lecserélte egy újra, aki sokkal helyesebb és aranyosabb és messzebb lakik és 2 gyereke van. De ez Dezskét nem érdekli mert szerelmes és ha az ember szerelmes, akkor felpattan a rózsaszín naphemingvéj (napszemüveg) és akkor rákenroll.
Mivel Dezső szerelmes, ezért ki akart venni 1 hét szabit, hogy hosszú pórázon sétáltathassa a tesztoszteront, így aztán a Magyar Posta (akit szintén módfelett szeretünk) adott mellé 1 ilyen kis tanulót, aki oldalkocsiként jár vele 1 hétig és betanul.
Tegnap reggel békésen ültem a kis picsámon a tékában, számolgatva a napokat, hogy már csak 27.-éig vagyok itt és sohatöbbet, mikor nyílt az ajtó és ezek ketten beléptek.


Kicsit értetlenül néztem, hogy mi nőtt Dezső oldalára, de aztán a helyére kerültek a dolgok.
-Szevasz Dezske! Mikor azt mondtam, hogy keresned kéne egy hobbit, nem szó szerint értettem! Ki ez a kis ember, aki ott fityeg az övtáskádon?
-Szevasz Rozi! (mert Dezső engem így hív). Bemutatom az új kollégámat, aki helyettesíteni fog, míg én az új asszonyommal…
-Jó jó értem, nem kell részletezni.
-Ez itt Jenő, 28 éves, tanuló.

Namármost Jenő tipikusan az a fejszerkezet, ami a végtelenül debil és a végtelenül autista közti határmezsgyén balanszírozik, de látod a szemén, hogy nincs semmi szervi vagy születési rendellenessége, hiszen akkor irtó édes lennék vele és alapból imádnám, hanem az elbaszott csinovnyik és bürökrata tekintet van rápingálva, hogy nulla íkú és éljen a kiskunlacházi emgétéesz, zsebemben a szabálykönyv, fontoskodom, iktatok, hajlongok, jelentek, besúgok, sorban állok, a hatalmas gépezet irtó fontos láncszeme vagyok. Ismered ezt a fajtát, igazi, agy nélküli szoftver, kizárólag értelmetlen parancssorral, 150 centi marmagassággal dizájnolt, szemüveges hárdverrel.
-Szevasz Jenő. Csak nem posztgrad képzés?-kérdem cinikusan.
-Jó napot kívánok-szól hivatalosan, monoton betanult szöveggel, érezhető, hogy a szocializáció visítva rohant el mellette egész élete során, talán a hónaljszaga miatt.- Csizma Jenő vagyok,(biztos van egy nővére, aki Csizma Dia, oké, ez szar poén volt, jöhettek kövezni) én fogom vinni ezt a járatot 1 hétig, remélem elégedettek lesznek a munkám minőségével…
-Lazujjál már kistáska!-röhög rá Dezső, aki olyan laza, hogy a segge alatt lóg mindig a zöld gatya és van amikor 3 hétig baszik kivinni a céges leveleket és a tékában dugdossa nálam a rötyiben. Szóval Dezső az a lazaság illusztrációja lehetne az értelmező kéziszótárban.-Figyelj ide Jenő. Hoztunk ennek a cégnek egy telefonszámlát. Ott van a táskádban. Vedd elő és adjuk oda a hölgynek aztán húzzunk a faszba.


Jenőnek felcsillan a szeme, mert feladat van, megnyomták rajta a „funkcióm van ezáltal értelme az életemnek” gombot, belekotor a táskájába, kikeresi a számlát, átadja és tovább kotor.
-Jóvan Jenő ügyes vagy, gyere kapsz egy kockacukrot.-mondja Dezső aki már indulna.
-Nem úgy van az!-mondja szigorúan Jenő.-mert én készítettem reggel háromkor egy táblázatot-és elővesz egy lepedőt baszki, ceruzával vonalzóval megrajzolt ábrákkal tele-és én délután el fogok számolni a vezetőséggel, hogy hol, milyen anyagot adtam le.


Na, Dezsőt látni kellett volna, ha valaki, ő aztán ismeri a bürokráciát és szidjuk is a rendszert napi 24 órában, szóval mikor ezt meglátta, láttam, hogy főznöm kell neki egy kávét, mert az ájulás kerülgeti.
-Mit csináltál te szerencsétlen zsákos Bilbó???-förmed rá a kis droidra.-TE NORMÁLIS VAGY? Nincs nálunk elég füzet, meg aláírni való, meg nyomtatvány, meg kérdőív, meg százezer felesleges, faszom izé, te bazmeg még PLUSZBA szopatod magad orálisan ilyen hót felesleges baromságokkal? Hát KIAGECIT ÉRDEKEL hogy átvették-e a szájbaszexuált számlát vagy sem? Ez nem ajánlott, ezt csak 1 mozdulattal lebaszod ide ni, a pultra és távozol, ennyi!!! Eszednél vagy artudittú???

De Jenőt ez cseppet sem érdekelte, kiterítette a hatalmas, pontosan megszerkesztett irományt, kikereste, melyik rublikában vagyunk mi és nyomoronc ujjával böködni kezdte a megadott sort, hogy írjam alá. Na mi ekkor már fetrengtünk Dezsővel, hogy ez a fazon ez tényleg valami Foresztgámp, úgyhogy mondtam neki, hogy lófaszt nem írok alá, menjen innen a büdös picsába, tényleg nem normális, olyan ez, mintha sorban állnál valahol valamilyen ügyintézés miatt, ami alapból 3 óra és amikor sorrakerülsz inkább visszamész és nyomsz egy következő sorszámot, mert szeretnél még mondjuk 3 órát várni, hogy elintézzék a lakcímkártyádat. Beteges, perverz dolog.
-Itt kell aláírni-erősködött Jenő.
Mi meg röhögtünk.
Jenő nem röhögött, hanem vörösödött a feje.
-Figyejjél már szimatszatyor. Picit lazuljál el, no para, szép az élet, hajtogassál siklóernyőt abból a szarból, vagy akármi, mert kicsavarom a kezedből aztán pillázhatsz!
-A szabály az szabály! Nekem el kell számolnom mindennel délután az osztályvezetővel! Ha ők még nem rendszeresítettek formanyomtatványt, akkor majd én javasolni fogom, hogy legyen mindenhol pecsét, aláírás….
 

 


...és akkor ezen a pontos Dezső, aki 12 éve postás és a posta úgy szopatja,hogy a rutinos maláj kurvák nyálcsorgatva nézik a módszert, szóval ezen a ponton Dezső megkért, hogy had menjen hátra egy pár percre a raktárba a kis hobbittal, mert érzi, hogy hamarosan nem kell az 1 hét szabi, mert itt és most fogja levezetni a benne felgyülemlett feszültséget, szóval fülig érő szájjal nyitottam ki nekik az ajtót, majd feltekertem a rádiót és röhögve táncikáltam, miközben a hátsó helységben „továbbképzés” zajlott.



Ekkor nyílt az ajtó és belépett két rendőr, kaparós sorsjegyet venni.



Ekkor fagyott le a mosoly a képemről, mert Dezső túlharsogta a „nem vagyok én apáca” című eposzt a „te kis csicsga geci, hát széjjeltaposom a bordádat te kotorékállat, hogy szakadt volna a fejed az anyádba te kis nyomorék kvázimódó, te, tudod kit szopassál öcsém, te baszatlan egypálcikás céllövöldés plüssgenya, ottmaradsz a földön bazmeg ottmaradsz vagy letépem a golyóidat” kezdetű felkiáltásokkal, mire a rendőrök kipikszelesedtek egy másodpercre és már nem is érdekelte annyira őket a kaparós sorsjegy, pedig próbáltam kedvesen ajánlani, hogy vegyenek fáraósat, de éreztem, hogy elbukom verbálisan.

Gondoltam magamban, hogy hamarosan ki fog nyílni az ajtó és már lepergett előttem, ahogy bilincsbe verve elhurcolnak  mindhármunkat, Dezső életfogytot kap súlyos testi sértésért, a hobbitot bebasszák a traumára, engem meg azért ültetnek le, mert tiltott boxmérkőzéseket engedélyeztem egy szolgáltatóipari alegység hátsó helységében, szóval csak álltam és vert a víz és elképzelni sem tudtam, hogyan fognak ezek onnan hátulról kijönni és mit mondanak majd a döbbent fakabátoknak.
  


Aztán kinyílt az ajtó, a lihegő postás hóna alatt ott ficegett a fuldokló kis gnóm, törött szemüveggel, vérző orral, lógó ruhával.


A rendőrök döbbenten néztek rájuk.


Én döbbenten néztem a rendőrökre, majd Dezsőre.
Dezső döbbenten nézett mindenkire, majd elengedte a kishapsit, felrántotta a polóját, csomóra kötötte a hasán, a kézfejével nőiesen megérintette a homlokát és a következő, teátrális mondatot sikerült kinyögnie, cérnamagas hangon:
-Na ennyit mára a szadomazo szexből szivi, este hozhatod a pénzemet és elmondom még egyszer, utoljára, te kis csacsi cicafiú: soha, de soha többé nem öltözöm be postásnak!”



Majd riszálva távozott a helyiségből, maga után hagyva a döbbent zsarukat,a vérző oldaltáskát és a leszakadt pofámat.
 

 

 

 

 

 

Gratulálok Dezske! Postázzuk az Oscart!!! Zseniális voltál apukám!!!!!!!!!!!!!!!

 


 

komment komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek