Téka sztorik

Az első szerelem

2012. október 01. - tekasztorik.blog.hu

Picit mesélek magamról, mert azt a nép annyira szereti, amikor ilyen világsztárok, mint én, az életükről, a karrierjükről, a vagyonukról mesélnek.

Én most csak a sikerkalauzba illő első szerelmemről fogok.

Budakeszire jártam gimibe, egész pontosan 1 évet, mert úgy basztak ki páros lábbal, hogy csak úgy szikrázott a rocker bakellóm alatt a flaszter!

Általános iskola sima ügy volt, Muter szülői munkaközösség (SzMK) aktív tagja, megírta helyettem az olvasónaplókat, takarított az ofőnél, benyalt mindenkinek, édespici aranybogár kis Vikike meg 4.5 lett nyolcadik év végén, pedig csak írni meg olvasni tudtam, nagyjából, oszt csá.

Na ezt a falloszt cummantottam én be Budakeszin, ahol is kiderült, hogy vagyok ám oly sötét, mint a győri negró gyár napfogyatkozás idején, annyira ment a tanulás, hogy konkrétan még tesiből is elkaszáltak, mert nem tudtam hátrabukfencezni! Így aztán az év végén úgy remekeltem, hogy 7 tantárgy: karó, a többi kegyelem kettes, behivatta az egész családot a diri, de még a szomszédokat meg a környéket is majdnem, hogy kifejtse, mennyire rontom az intézmény hírnevét és mennyire jó lenne, ha esetleg ezt a bizonyítványnak nem nevezhető dolgot, amit ő most kibasz az ablakon, esetlegtalán a buszmegállóban kapnám el és úgy hagynám el Budakeszi közigazgatási határát, hogy az unokáimmal se térjek vissza még a Vadasparkba SE!

Csóri Muter ott ült a műbőr fotelben zokogva, Faternak láng vörös volt a feje, én meg a körmömet piszkálgattam, gondoltam, maximum el leszek verve, elkobozzák a Metallica kazettáimat és kapok 3 hét szobafogságot.

Ennél sokkal rosszabb történt.

Hozzám se szóltak anyámék.

Persze közben iskolát kellett nekem keresni, nade ilyen bizivel...hát már azon agyaltak hogy elküldenek kisegítőbe mert tuti gyogyós vagyok.

Végül találtunk másik sulit de ez majd egy másik poszt lesz, csak kicsit eltértem a tárgytól, mert grafomán vagyok.

Naszóval.

Háromszor voltam szerelmes-asszem elég is volt ennyi erre az életre-, az első palimat ott, Budakeszin ismertem meg. Olyan ronda volt, de OLYAN RONDA, hogy keresgélem rá a lírai jelzőket, de basszus, kajak nem lehet leírni! Az egyik barátnőm pasijának volt a haverja és ott bandáztak Budakeszin, én meg ott aludtam a Dettinél, aki este kiszökött találkozni a pasijával és ott volt Zoli is, az első szerelmem.

Megláttam és azt éreztem, hogy szerelmes vagyok.

Van bennem egy ilyen defekt, hogy vonzódom az abszurd, ocsmány, gnóm, bizarr dolgokhoz, szóval megláttam a full ragyás fejét, a közel ülő, apró vágású, primitív disznó szemeit, a suttyó testtartását és éreztem, hogy ez, ez nekem bazmeg kell mint egy falat kenyér!

Isteni választás volt, igazi Titanic effektus, az elkényeztetett budai úrilány és az újpesti proli, akinek a traktrokulcs kiesett a szájából és szívta a taknyát és böfögött állandóan meg hangosakat fingott.

De én, 15 évesen, még egészen kislányként, úgy gondoltam, feltétlenül el kell vinnem Zolit egy vasárnapi ebédre hozzánk, illene a személyiségéhez az antik ezüst meg a XIV. Lajos korabeli tálalóasztal.

Mondtam neki, mikor má vagy 3 hete "jártunk", hogy megmondom a szüleimnek, hogy párkapcsolatban vagyok és meghívatom őtet ebédre.

Mondta hogy jóvan csá majd hívjá aszt mongyad hogy miafaszom van geccó addig otthon leszek leütöm a muttert a faszba mer má megin lenyútta a cigimet!

Én meg csillogó szemekkel néztem rá, hogy milyen erős, okos, szép ember az én pasasom, majd ő vigyáz rám életem végéig.

Mentem haza, Faterék épp vacsiztak, megálltam a konyhaajtóban, mondom:

-Sziasztok, nagy dolgot kell bejelentenem.

Emlékszem Fater arcára, krétafehér lett, a pörkölt megakadt a torkán és fulladozva csak annyit bírt kérdezni:

-Terhes vagy????

Mondtam hogy dehogy, Úristen csak 15 éves vagyok, csókolózni is alig merek, nemhogy MÁST csinálni, főleg, hogy egész pontosan nem is tudom, mi az a MÁS, na végül kiböktem, hogy hát van egy sráááááááác aki teciiiiiiiiiiiiik... Na itt Fater átváltott vörösbe aztán lilába aztán kidagadtak az erek a nyakán és kidülledtek a szemei, de nem szólt semmit, csak láttam, hogy a nyomás felrobbantja mingyá a búráját.

Eldaráltam a sztorit, hogy ez meg az meg amaz, aztán jöttek a kérdések.

Hány éves, mit csinál, hol lakik, hogy néz ki, mivel foglalkoznak a szülei, nos a "19 éves, munkanélküli, Újpesten egy panelban, pattanásos, hosszú haja van, a szülei alkoholisták" kezdetű válasz sorozat nem volt annyira besztszeller, ezért anyámék feje igen furcsa mértani formát kezdett felvenni, gondoltam csak féltékenyek, mert én még fiatal vagyok és előttem az élet, de asszem távolról sem ez volt a dörgés.

Mondtam nekik, hogy hívjuk meg a tagot vasárnap ebédre, mondták, hogy ide ugyan nem, mit szólna a környék, a szomszédok, ha ilyen lumpen alakokkal látnának engem, szóval inkább eltiltottak Zolitól.

Ez nagyon jó ötlet volt egészen az elkövetkezendő 15 percig, mikorra is úgy szétvertem a lakást, hogy Fater a mai napig emlegeti, milyen hálás, mert ha ezt a lépést kihagyom, sohasem kellett volna  felújítani a kérót.

Szóval le lett zsírozva, hogy márpedig Zoli jön.

És jött.

Beállítottunk vasárnap délben, a srác bézbol sapiban, bézbol dzsekiben, vállig érő szőke hajjal, ragyákkal, hiányos fogazattal, cigi és sör szaggal, én meg a kis habos babos ruhácskámban mellette.

Fater vagy 3 percig csak állt az ajtóban és nem bírt megmozdulni.

Szerintem fejben valahol a kerti fészer és a konyhafiók közt kutakodott szúró/vágó szerszámért, majd a 3 perces néma csend után odalépett anyám, aki csatlakozott a" hogyan verjünk gyökeret a lépcsőházba" mozgalomhoz és szintén sokkban és konyhai kötényben meredt bele az örökkévalóságba.

Én meg álltam fülig érő szájjal, mint aki most nyerte meg a kibaszott lottó ötöst.

A csendet végre Zoli törte meg.

-Csá, maguk biztos a szülők mi?-Mondta roppppppant udvariasan.

-Őőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőő-mondták Faterék....

-Na jól van akkor menjünk be már nagyon éhes vagyok!-mondtam én.

Hát bementünk. Lovagom levette a lyukas edzőcipőjét, szintén likas zokniban flangált a lakásban, nézegette a sok szép dolgot, Fater pedig próbált oldódni egy kicsit, a sört és egyéb lájtos bemelegítő köröket kihagyta, egy vizespohárnyi körtepálinkával próbálta megnyugtatni magát.

-Fasza ez a bútor, biztos kényelmes kúrni rajta!-kezdte a nappaliban a beszélgetést Zoli.

-Hát őőőőőőőőőőőőőőőőőőő dédnagyanyai örökség...

-Jó a kilátás. Az ott a visegrádi vár?

-Nem az a budai...

-Tökfasz mindegy, hülye gyíkok, miért építettek ilyen kő geciket nem? Felmásztak oszt nyakonbaszták őket szurokkal meg szarral. Tiszta tré.-Villantotta meg hiánytalan történelmi tudását Zoltán.

-Szerintem üljünk asztalhoz, kész az ebéd!-lopakodott be nagyon rosszul színlelt, mű-bájvigyorral Muter, aki per pillanat a fél életét adta volna, ha feltűnésmentesen kisétálhatott volna az adott szituból.

Leültünk enni.

-Kaphatok valamit inni?-kérdezte a párocskám.

-Persze, van málnaszörp, Viki nagy kedvence, meg Traubi, szóda...-mondta ál-lelkesen Muter.

-Sör van?-jött a határozott válasz.

Fater szeme felcsillant.

-Te sörözöl?

-Naná, miért mit hitt? 19 vagyok, faszom igyon szörpöt!

-Drágám, hozz kérlek Zolinak egy sört!-mondta mosolyogva Fater.

Az ebéd nagy része csendben, formálisan zajlott, Zoli csak néha köpött ki egy-két falatot a tányér szélére hegyesen, a taknyát is alig alig szívta percenként és csak hármat böfögött kábé.

Mikor befejeztük a menüt, Zoli hátradőlt a konyhaszéken, szétterpesztette a lábait, látványosan megvakarta a tökét, húzott egy kortyot a sörből, majd Faterra nézett.

-Na öreg, kapcsolja be a tévét, hamarosan kezdődik az Újpest - Fradi!

Fater szeme ragyogni kezdett, hát igen, mégis tud az ő kislánya választani, ez a tag a sört is szereti meg a focit is, mi baj lehet?

-Kinek drukkolsz?-kérdezte Fater.

-Újpesten lakom, maga szerint kinek? A csicska Ferencvárosnak?

Nos, gyakorlatilag a gondviselés (alias Fater) ezen a ponton vetett véget bimbódzó románcunknak, pár hónap alatt ki is hevertem a történetet, némi fejmosás és életvezetési tanácsadás kíséretében, Fater a mai napig emlegeti, hogy jjjaaaaa igen, a Zoli, az volt az UTE drukker.
Istenem, de jó hogy csak 1 sört adtam neki!!!!

komment komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek