Téka sztorik

Szingliségem története

2014. május 16. - tekasztorik.blog.hu

Na, az általános iskola az habosbabos nyaralás volt.

Nem tanultam semmit 8 évig, gyakorlatilag az óvoda folytatásának fogtam fel a dolgot, mindenki szeretett, mindenkit szerettem, jókat játszottam és órai pofázásért annyi intőt sikerült bezsebelnem, hogy fekete szigszalaggal volt összeragasztva 3 ellenőrzöm kábé olyan vastagon, mint a budapesti telefonkönyv.

Szóval nem voltam okos gyerek, cserébe szép se, meg pasim se volt, viszont nem zavartam a környezetemet, tudod, az a fajta kis esőember voltam, akit ha lebasztak a sarokba egy százas szöggel, hogy játsszál fiam, nincs más, akkor én elvoltam, nézegettem a szöget és elmerengtem az élet nagy kérdésein, mint például hogy miért kerek a zsemle és miért van kanyar a kifliben.

Mivel remek bizonyítványt villantottam nyolcadik év végén (3.8-as átlag, lehet állva tapsolni, köszönjük), ezért szerencsétlen anyám hiába vitt egyik elit gimiből a másikba, úgy basztak ki minket, mint a pinty, anyám bőgött, én meg röhögtem, mert debil voltam és nem szerepelt a csökött kis szótáramban a „tanköteles” kifejezés.

Nagy nehezen betuszkoltak egy gimnáziumba Budakeszire, hát, nem volt közel  hogy a rohadás enné meg, korán kelni meg utálok, de ez volt, ezt kellett szeretni, mentem Keszire minden reggel a 22-es busszal. Ekkoriban úgy festett Vikike, hogy vállig érő, szög egyenes, zsíros haj, megszámlálhatatlan mennyiségű ragya és egy akkora fogszabályzó, amire Paksot és a Kossuth rádiót is rá lehetett volna csatlakoztatni üzembiztosan, buggyos MC Hammer nadrág, rikító lila színben (!) és hozzá piros, galléros selyem ing(!) és (táncoló) fekete lakk cipő. És csodálkoztam hogy nem udvarol senki, pedig milyen menő vagyok! Hallod? Botrány hogy néztem ki és botrány, hogy nekem erről senki nem szólt!

Tehát megkezdődött a gimis lét, első félévben csak azokból a tantárgyakból rántottak meg, amiben voltak számok, tehát matek, fizika, történelem, irodalom, környezet, biológia és ének, év végén pedig behívatták az én édes drága szüleimet és megkérték őket egészen alázatosan, hogy ha egy másik állami intézmény fényét szeretném szakmailag és erkölcsileg emelni, akkor itt a bizonyítványom, ne fogják vissza magukat.

Anyám sírt, én röhögtem, Fater meg nem győzte lenyomogatni nekem a tockosokat a „bazmeg, mi lesz ebből a gyerekből???!!” kezdetű megfáradt és reményvesztett sörnyitásokkal megspékelve.

Budakeszin aztán 2 udvarlóm is volt, bizony ám, az első  az…elfelejtettem a nevét…na mindegy, legyen Péter. Kurvára nem Péter volt. Nem baj. Szóval első udvarlóm aki közölte a biológia szertárban az Európa térkép előtt, hogy tetszem neki, az egy 40 kilós kis cigó gyerek volt, megvan, Zsolt! Basszus ez is Zsolt, hihetetlen. És lesz még 1 Zsolt ajaj. Na. Tehát ő nagyon csúnya volt, tényleg, nem tudom menteni a szitut, randa volt mint az ördög vasporos valaga és azt mondta hogy tetszem neki. Gondoltam hogy ez biztos így megy, hogy a férfiak kiválasztanak, mert én ugyan mire fel válogassak, hát úgy nézek ki mint egy zsírban és pattanásokban meghempergetett fémreaktor, bohóc ruhában, ha kis cigó jut, akkor cigó, nem vagyok én rasszista, mondtam a srácnak hogy nagyon kedves vagy Zsolt, hogy tetszem neked, erre megölelt és magához húzott és megfogta a fenekemet, mert hát ők korábban érnek, én 14 évesen még diznit néztem és habos kakaót ittam pizsamában és barbiztam, szóval megfogta a seggemet én meg lebasztam neki csak úgy barátságból egy jobb csapottat, minek hatására akkorát perecelt ott a szertárban, hogy Dél-Afrika mezőgazdasági térképe redőnyként omlott az orcájára és vérezni kezdett a szaglószerve, én meg elfutottam a tett helyszínéről, mert bátor voltam.

Másnap már nem tetszettem Zsoltinak annyira és a családja is megvárt a suli előtt, gondoltam meg akarnak győzni arról, hogy Zsolti igencsak nekem való parti, de nem igazán ez történt, viszont életemben nem futottam le 10 másodperc alatt a százat.

Megint szingli maradtam és többé nem dobált meg Zsolti szerelmesleveles papírgalacsinokkal matek órán.

A szertáros jelenetért viszont bezsebeltem 2 szaktanári, egy igazgatói meg egy osztályfőnöki intőt, otthon pedig megjutalmazott apám 2 hét szobafogsággal és egy csúsztatott sallerral.

Nos, pár hónapra igencsak elment a kedvem a pasizástól de kárpótolt a vasútközlekedési szakközépiskola BKV tagozatos osztálya, ahová következő évben vettek fel.

Szüleim megnyugodtak, hogy  le tudok majd ugrani testzárlatos troliról, egyenruhában kérem a jegyeket és bérleteket, valamint kecsesen szökellek majd váltóberendezések és sorompók között.

 

Szerencsére nem így lett.

Viszont jött nagy szerelem, én pedig sínre kerültem...csak nem jó vágányra...

 

(Folytatjuk)

komment komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek